2012. szeptember 27., csütörtök

13. rész

Hazamentem és felhívtam Minhot.
- Annyeong Minho-oppa.
- Szia Rin, mondd, mit szeretnél? Nem nagyon érek rá.
- Csak beszélgetni szerettem volna, de menj csak, akkor csináld a dolgodat. –sóhajtottam, majd letettem.
- Hihetetlen ez az ember. Még azt mondja nem nagyon ér rá a barátnőjére. –mondtam magamban.
Felmentem a szobámba, átöltöztem. Mivel hiányzott az az őrült, felvettem az egyik pólóját és egy macinaciját. Majd lementem főzni valamit magunknak estére, ám meglepve vettem tudomásul, hogy Key már főzött egy csomó ételt. Így hát mivel nem volt mit csinálnom, felhívtam az egyik legjobb barátnőmet Min-t. Vele még az iskolában ismerkedtünk meg és azóta tartottuk a kapcsolatot, ám 1 éve összejött Yoseobbal a B2stből és már nem lett időnk egymásra. Persze nem okolom sem őt sem Yoseobot, hiszen igyekeztek minden percet együtt tölteni, ugyanis a szerelmesek ezt csinálják. Nagyon szerető pasit talált és én ennek örülök.
- Szia Min! Én vagyok az Rin.
- Szia! Nyaaaa de rég beszéltünk.
- Igen, éppen azért hívtalak. Már nagyon hiányoztál.
- Riiin, sajnálom, hogy eddig nem hívtalak, csak Yoseob..
- Semmi baj, én is hívhattalak volna.
- Na és mondd, mit szeretnél csinálni a szülinapodon?
- Hát te emlékszel rá?
- Persze, hogy emlékszem, mit szólnál hozzá, ha elmennénk együtt moziba és sztorizgatnánk utána?
- Rendben, én benne vagyok. De mikor és mit nézünk?
- Félóra múlva kezdődik Minho filmjének következő része
- Ah igen? Akkor menjünk. Ott találkozunk! Szia.
Letettem és elindultam felöltözni, Azt a ruhát vettem fel, amit Key-el vettünk, majd ezután elindultam a mozihoz. Ahogy megbeszéltük, találkoztunk Minnel, majd megnéztük a következő részt. Nos, bennem furcsa érzéseket keltett, ugyanis az egyikben megcsókolta, illetve majdnem. Aztán most együtt aludtak Sullival a sátorban és az a majdnem csókolózó jelenet nagyon felhúzott. A film után beültünk kávézni, majd ő is megdicsérte a ruhám, beszélgettünk Yoseobról és róla, meg rólam és Minhoról. Gyorsan telt az idő és már csak arra lettünk figyelmesek, hogy elmúlt 7 óra, így hazaindultunk. Otthon korom sötét volt, az ajtóm nyitva. Belépve elhangzott egy nagy Boldog Szülinapot! kiáltás. Ahogy felkapcsolódott a villany a SHINee tagokat véltem felfedezni magam előtt, ám Minho nem volt velük. Próbáltam mosolyogni, hogy senki se vegye észre, hogy mennyire csalódtam benne, tudja, hogy születésnapom van, de nem jön haza és fel sem köszönt. A fiúk meginvitáltak a vidámparkba, ám a bejáratnál faképnél hagytak, de megpillantottam Minhot.
-Szia, hm úgy látom jó ruhát vettetek Key-el, viszont szerintem túl szexire sikeredett. –nyalta meg a száját, majd megcsókolt.
- Hogy feledkezhettél meg rólam? –kérdeztem a mellkasához bújva, miközben könnyek peregtek le az arcomon.
- De én nem felejtettelek el, majd szép sorjában mindent megtudsz. –mondta miközben végigsimított az arcomon, majd szorosabban ölelt, mint valaha. –De most menjünk be.
Bólintottam, majd belépve megláttam, hogy üres az egész park.

2012. szeptember 26., szerda

12. fejezet

- Te tényleg szerelmes vagy! –mondta elképedve.
- Mehetünk. –jött le szinte ugrálva a lépcsőn Rin, majd megfogta a kezem és elindultunk.
Órákig sétáltunk, majd azt vettük észre, hogy a fiúk eltűntek mellőlünk, aztán mondta Rin, hogy emlékszik valami olyasmire hogy elköszöntek, mert másnap próbánk van. Ha Rinnel voltam, akkor feltöltődtem, így vele akartam maradni még kint. Úgy döntöttünk elmegyünk a mekibe, megkajáltunk, majd elindultunk sétálni, egy játszótéren ültünk le, ahol Rin beleült az egyik hintába, én pedig lökni kezdtem. Majd mikor hallottunk valamit a bokorból inkább elmentünk onnan és elindultunk haza. Már nagyon álmos lett fél úton ezért mondtam neki, hogy másszon fel a hátamra hazaviszem. El is aludt a hátamon. Lefeküdtünk aludni. Majd megálmodtam, hogy mit kap ajándékba és persze, hogy hogyan körítem.
*Én*
Reggel, amikor felébredtem, nem volt mellettem álmaim férfija. Kicsit még pihentem az ágyban, majd felkeltem, átöltöztem és megnéztem a naptárt, abban reménykedve, hogy ma nincs semmi dolga Minhonak. De amit láttam, sajnos nem volt a legjobb, hiszen megláttam, hogy forgat, megint. Megingattam a fejem, mert végül is az is a munkája. Majd finom illatot éreztem és elkezdtem lerohanni a lépcsőn, de csak Key-t találtam ott.
- Oh, csak te vagy az? –kérdeztem kissé csalódva.
- Szegény, azt hitted Minho itthon van még, ugye? –kérdezte és megölelt. –Sajnálom, de neki dolga akadt, de engem ideküldött, hogy csináljak neked egy finom Boldog Szülinapot reggelit. Úgyhogy Boldog 18. szülinapot! –köszöntött fel egy nagy adag kajával mosolyogva.
- Omo, köszönöm. A többiek? –kérdeztem, majd leültem enni.
- Oda vannak felvenni az egyik számot. –mondta, majd leült velem szembe.
- És te akkor, hogyhogy itt vagy velem? –kérdeztem meglepődve.
- Mondtam már, hogy Minho kért meg rá, egyébként meg ráérek én oda bemenni. –mondta dívásan.
- Jó értem én… te nem kérsz? –kérdeztem, ő pedig értetlenül nézett rám. –Túl sokat készítettél. –magyaráztam.
- Egy olyan vékonyka lánynak, mint te sokat kell ennie. –mondta mosolyogva.
- Azért ehetnél te is belőle.
- Jó-jó.. eszek. –mondta, majd belemajszolt a kajába.
- Tudod nem is vagy te olyan rossz fej. Mindig azt hittem, hogy utálsz.
- Nem utállak, csak féltékeny vagyok Minhora, amiért megkapott téged. –mondta durcásan.
- Meddig érsz rá?
- Miért?
- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk vásárolni nekem valami ruhát. –mondtam mosolyogva.
- Rendben van, akkor ráérek, mondjuk még 3 óra hosszáig. –mondta egy hatalmas mosollyal az arcán.
Nos, ezután elindultunk ruhavásárlásra. Bejártunk nem is tudom hány boltot, Key pedig kismillió ruhát felpróbáltatott velem. Mire végre megtaláltuk a tökéleteset. Key szerint ez állt nekem a legjobban. Mivel még volt fél óránk, ezért beültünk egy kávézóba. Minél többet beszélgettünk annál inkább azt éreztem, hogy nagyon sok közös van bennünk és akár még nagyon jó barátok is lehetünk.

2012. szeptember 25., kedd

11. fejezet [17+]


- Nos akkor hát pihizzünk. –jelentettem ki vigyorogva.
- Lehet egy kis aktív pihenés sem ártana. –húzott magára és rám kacsintott.
- Szóval arra gondolsz, hogy levezessük a feszültséget egymáson? –kérdeztem még mindig vigyorogva, majd nyomtam egy puszit a szájára.
- Helyes meglátás hölgyem. –majd egy mozdulattal maga alá fordított, levette a pólóját, majd a nyakam bal oldalát kezdte el puszikkal halmozni.
Felsóhajtottam, majd meghaltam annyira kívántam őt, a kezeim közé vettem a fejét ás nyomtam egy csókot az ajkaira.
- Jól ki lehetsz éheztetve, mondtam nevetve.
- Jól gondolod. –felelte majd vadul kezdett mosolyogni és beleharapott az alsó ajkamba.
- De perverz mosoly volt ez. –nevettem. –Hát nem szégyelled magad, hogy kislányokkal kezdesz? –kérdeztem vicceskedve és szerencsére értette mire gondolok.
- Hát szeretek…. vadulni.. –jelentette ki, majd óvatosan beleharapott a nyakamba.
Egy nyögés hagyta el az ajkaimat, mert egyre jobban kívántam. Levette rólam is a hosszú felsőt, mely a 2. pizsamám, majd a nyakamat kezdte el csókolgatni, míg az egyik kezével támaszkodott a másikkal pedig a melltartó kacsot próbálta kikapcsolni. Hogy segítsek neki, enyhén megemeltem a hátam, amikor észrevette, hogy segítséget nyújtottam neki, elmosolyodott, majd csókolni kezdett újból. Kezeivel a melleimet kutatta, majd elkezdte masszírozni őket, miközben belőlem egyre több sóhaj tört fel. Csókjaival lassan áttért az állkapcsomra, majd lassan a fülemhez ért, majd áttért a nyakamra és elkezdte csókolgatni, majd beleharapott oda, ahova nem réggel azelőtt. Majd a reakcióm hatására mosolyogni kezdett ismételten. Aztán csókjaival lejjebb haladt a kulcscsontomig, majd a mellkasomat halmozta el mézédes, vágytól fűtött csókjaival, majd a melleimet kezdte izgatni nyelvével. Kéjes nyögések hagyták el az ajkaimat, egyre jobban kezdtem kívánni őt. Majd jobb keze levándorolt az alsómig és elkezdte izgatni a legbecsesebb kincsemet. Már éreztem, hogy ha nem kapom meg meghalok, de nem tudtam mit kellene csinálnom, ezért hagytam, hogy ő vezessen, elvégre ő a tapasztaltabb. Megragadta a kezemet és a nadrágjára helyezte, ezzel utalva arra, hogy ideje lenne nekem is csinálnom valamit. Végigsimítottam nadrágja domborulatán, mire ő felnyögött.  Épp a nadrágja gombjával bajlódtam, amikor meghallottuk a csengőt. Mindketten szitkozódtunk, majd elnevettük magunkat és gyorsan segített felöltözni és felvette a pólóját, majd leszaladt.
*Minho*
Egész nap a drámát forgattuk, teljesen elfáradtam mire este hazaértem. Kicsit fura volt, hogy beléptem az ajtón és nem volt lent Rin, azt hittem, hogy unalmában majd TV-ik, de nem. Felmentem, benyitottam a szobámba ott sem találtam, majd benyitottam a szobájába, az asztalnál ült és valamin törte a fejét, majd elkezdtünk munkálkodni
Megragadtam a kezét és a nadrágomra helyeztem, ezzel utalva arra, hogy ideje lenne neki is csinálnia valamit. Végigsimított nadrágom domborulatán, mire én felnyögtem.  Épp a nadrágom gombjával bajlódott, amikor meghallottuk a csengőt. Mindketten szitkozódtunk, majd elnevettük magunkat és gyorsan segítettem felöltözni és felvettem a pólómat, majd leszaladtam.
- Megyek már! –kiáltottam az ajtó felé, miközben megigazítottam magam.
Ki sem találná senki, hogy a SHINee többi tagja volt az.
- Sziasztok! –kiabáltak körbe. –Nincs kedvetek eljönni valamerre?
- Nincs, éppen készültünk lefeküdni. –ejtettem ki a számon, mire Rin mellettem termett és megszólalt.
- De, persze, hogyne lenne kedvünk elmenni? –mondta mosolyogva, mire meglepetten ránéztem.
- Te nem álmos vagy egyébként? –kérdeztem puffogva.
- Jaj nyugi… jó móka lesz. –bökött oldalba.
- Jó jó.. menjünk. –mondtam beleegyezve.
- Várjatok, had öltözzek át előbb. –mondta kicsit elpirulva és már szaladt is. Elmosolyodtam.
- Szóval lefeküdni mi? –kérdezte Key.
- Tessék? Ja igen, mert fáradt. –rejtettem arcon a tenyerembe.
- Ahha, ahha értjük mi. –kacsintott rám Jonghyun.
- Hyung!! Kérlek ne piszkálj! Még nem történt köztünk semmi. –mondtam kicsit mérgesen, mire lefagyott a mosoly az arcáról.

2012. szeptember 24., hétfő

10. fejezet


Reggel felkeltem és lementem reggelit készíteni magamnak. Már a felénél jártam amikor Minho lejött.
- Jó reggelt! –köszönt nekem.
- Neked is –mondtam szikrázó mosollyal.
- Miért ilyen mosolygós a reggel? –kérdezte, majd hátulról átölelt és beleharapott a pirítósomba.
- Hát.. –kezdtem el, majd elkezdtem ismételten kuncogni. –Hogy sikerült az éjszakai programod? Remélem nem hagytál össze-vissza bizonyítékot. –mondtam és megfordultam, majd rám meredt.
- Nem tudom, hogy miről beszélsz. –mondta komolyan.
- Szóval nem?! Értem, nézünk ma valamit? –kérdeztem miközben oldalra hajtottam a fejem és felfújtam az arcomat, majd a mutató ujjamat az arcomhoz tettem, mire elmosolyodott.
- Rendben van. De csak amiért ilyen aranyos vagy. –adott egy puszi az orromra. –Viszont nekem most mennem kell, igyekszem haza. Szia –megcsókolt és már ment is.
Felhívtam anyát, hogy megkérdezzem, hogy hogy van. Mondta, hogy megvan, de nem jön vissza többet Szöulba. Elkomorodtam, de tudtam, hogy így lesz a legjobb neki. Majd megnéztem a naptáram és rájöttem, hogy már csak 2 napom van a születésnapomig és végre felnőtt leszek, legalábbis korilag. Agyilag szerintem soha nem fogok felnőni. Aztán elkezdtem olvasni egy könyvet, amit találtam Minho szobájában. Igazából nem nagyon értettem, mert Koreai én meg ugyebár angolul kommunikálok. Persze tudok pár dolgot koreaiul, de nem elég ahhoz a tudásom, hogy könyvet olvassak, így inkább lapozgattam. Aztán elég hamar eljött a délután és azon kaptam magam, hogy nem is ettem a reggelin kívül semmit egész nap. Ezért elindultam belenézni mi van a hűtőben. Amikor kinyitottam, megláttam töménytelen mennyiségű epret és tejszínhabot. Na jó.. tele volt a hűtő még más és más finomságokkal is, ezért kivettem az összes édességet  és leraktam a konyha pultra. Elővettem egy sokkal nagyobb dolgot, mint a fagyis kehely, de hasonlított rá. Raktam bele fagyit, félbe vágtam az epreket, majd raktam bele azt is. Majd raktam bele gumicukrot is.. olyan kis golyókat, mint az M&M’s . Majd fújtam rá egy csomó tejszínhabot, tettem még a széleihez babapiskótát és megszórtam még több kis golyóval. Beraktam egy DVD-t amin mi voltunk rajta Minhoval, még gyerek korunkban.  Amikor együtt fociztunk. Igen, én is szeretek focizni, mióta őt ismerem, akkor tanítgatott, hogy mit hogy csináljak, aztán az lett a vége, hogy megpróbáltam kicselezni, mire felbukott a lábamban én meg jót nevettem. Természetesen ő is nevetett. A szülei ezek szerint az egész „meccset” felvették. Sokat mosolyogtam a kicsi énünkön, mert sokat veszekedtünk. Mire megettem éppen vége is lett a mi kis filmünknek, így leültem sztorit írni. Egy csajról szólt, aki mindent megtett a szeretett srácért, de azt nem érdekelte. Mindig ott volt a csaj mellette és lényegében erről szólt, na és persze, hogy a srác csak akkor döbbent rá, hogy érzett valamit a csajért és hogy hiányzik neki, amikor nincs vele, már elvesztette a csajt, mert meghalt. Aztán felismerte a csajt egy vele egy idős lányban és stb stb. Nos valamikor Minho adott ötletet hozzá, még nem is tudom, hogy hogyan lehetséges az, mert a sztorimban a srác karaktere igazán más mint az övé. Mert ott csak hasznot húz a srác a csajból, minden érzelem nélkül. Semmi nem jutott eszembe, így csak ültem és gondolkoztam, mert minden csak a későbbi időpontokra lett volna jó. Aztán a gondolataimat az szakította meg, hogy hallottam kinyílni a bejárati ajtót és a lépteket is hallottam kis idő múlva a lépcsőn. Benyitott a szobába és megállt az ajtóban.
- Mit csinálsz? –kérdezte érdeklődően.
- Próbálok írni, már egy hete nem írtam semmit. Úgyhogy jó lenne, ha homlokon csókolna a múzsa. Jó ötletekkel te is bombázhatsz. –mondtam a fejemet fogva.
- Csókolni? –kérdezte, miközben tetőtől talpig végigmért szemeivel.
- Igen, miért szerinted a múzsa nem homlokon csókol? –kérdeztem kicsit ingerülten. –Ne kérdezz ilyen hitetlenkedve.
- Akkor.. –elindult felém. –Azt hiszem.. –folytatta, még mindig közeledett és mikor oda ért, felállított, megfogta a derekam és magához húzott. –Én leszek a múzsád. –fejezte be a számomra évekkel azelőtt elkezdett mondatot és megcsókolt.
- Szóval akkor drága múzsa adj még ötleteket nekem, mint a múltkor. –kérleltem mosolyogva.
- Ha gondolod, kényelembe helyezhetnénk magunkat és ott majd adok ötleteket. –mondta és rápillantott az ágyra, mire az én szememet is odavonzotta az ágy és elkezdtem magammal húzni.

2012. szeptember 23., vasárnap

9. fejezet


- Nem gyakoroljuk még egy kicsit? –nézett rám a békaszemeivel.
- Mennyire nem megy ez nekem? –kérdeztem válaszban reménykedve. –Mennyi gyakorlásra van még szükségem? –kérdeztem és lebiggyesztettem az ajkaimat.
Ledöntött az ágyra, így én kerültem alulra, hosszan és szenvedélyesen megcsókolt, majd elhúzódott.
- Már annyira sok nem is kell. –mosolygott.
- Ez az!! –majd mosolyogva örömtáncot lejtettem alatta és adtam egy puszit az orrára.
- Ezt a mozgást, majd később is megismételheted. –mondta mosolyogva azután megcsókolt és jobb kezével kicsatolta a melltartómat.
- Erre gondolsz? –kérdeztem mosolyogva és megismételtem a mozgást, majd hagytam, ahogy kezei a melleim után kutattak.
Ezután bal kezével megtámaszkodott mellettem, jobb kezével pedig levette magáról a pólóját, amit már csak a bal keze nem engedett elkószálni. Megtartotta magát felettem, majd leereszkedett hozzám, amitől izmai megfeszültek, amitől nekem a nyálam is elkezdett volna csorogni, ha nem lett volna egy kis önkontrollom. Nagyon szexi volt így. Majd közelebb hajolt és adott egy puszit a számra, hogy felébresszen gondolataim mámorából.
- Még puszit! Még puszit! –könyörögtem és csücsörítettem, majd jobb kezem mutatóujjával a számra mutattam, ezzel jelezve, hogy hova kérem a puszit.
Megcsókolt, majd az alsó ajkaimat kezdte nyalogatni én pedig játékosan beleharaptam a felső ajkába. Mire ő vadul megcsókolt. Mikor kezei ismét visszatévedtek a pólóm alá, hideg ujjai hatására felsikkantottam, amikor hozzáértek mellemhez. Majd felültem és megigazítottam magam, mire ő kicsit furán nézett rám. Majd elmagyaráztam neki, hogy ennek még nem most jött el az ideje. Aztán elkezdtem váltogatni a csatornákat, hogy lenyugodjanak a gondolataim, miközben ő még mindig félmeztelenül feküdt az ágyamon. Majd unottan ráfeküdtem a karjára, ő pedig a mellkasára fektetett és kezeit körém zárta. Mélyet lélegeztem, hogy érezhessen bőrének illatát, számomra nem volt jobb illat a világon.
*Minho*
Azt hiszem, nem tudom leírni mit éreztem amikor Rin felült és megigazította magát. Kicsit csalódott voltam, de amikor elmondta azt, hogy szerinte még nincs ott az ideje, annak, hogy mi ketten eggyé váljunk ama forró éjszakán, valamiért egyet kellett vele értenem. Nem tudom mi ütött belém, eddig mindig csak a szexre tudtam gondolni, jó most is. De most meg tudtam állni, hogy megtegyem. Elaludt a mellkasomon. Szép óvatosan felemeltem és a párnájára helyeztem, majd elkezdtem átöltöztetni. Miközben öltöztettem, máson sem járt az eszem, csak hogy milyen jó lehet vele a szex. Mást sem akartam csak kényeztetni és csókolgatni testének minden területét. Miután felöltöztettem lementem a nappaliba „filmet” nézni, hogy kielégítsem a bennem felgyülemlő vágyakat. Már a munkám végénél jártam, amikor mintha mozgolódást hallottam volna, ezért körbenéztem, de mivel senkit nem találtam, ezért befejeztem önmagam kielégítését. Gondosan összetakarítottam magam után, kikapcsoltam a TV-t, majd felmentem lefeküdni én is.
*Én *
Arra ébredtem fel hirtelen, hogy át kell öltöznöm, de ahogy felültem megláttam, hogy át vagyok öltözve. Elmosolyodtam, hogy milyen aranyos barátom van, majd meghallottam egy elég hangosra sikeredett nyögést és elindultam a hang irányába. Nem voltam benne biztos, hogy az volt, amire tippelek, ezért lementem a lépcsőn és megláttam mi megy a TV-ben, rögtön rá is jöttem, hogy honnan jött a hang. Elmosolyodtam majd kuncogva visszamentem a szobába és lefeküdtem aludni.

2012. szeptember 22., szombat

8. fejezet


- Jonghyun szállj le Rin-ről. Ő nem a tiéd! –szólalt meg Minho mérgesen.
- Amíg nem dugtatok a tiéd sem! –vágta oda Key Minhonak.
Minho felállt, kihúzta magát és:
- Mindenki tűnjön ki a házamból! –elkiáltotta magát, mire én is megindultam. –Te nem.. –megragadta a csuklómat és magához húzott egy csókra.
Azt akartam, hogy megnézzünk este egy jó filmet, de el kellett mennie forgatni a következő részt a drámájához. Nagyon sajnáltam, de hát had menjen. Estére átmentem Minho szobájába és bebújtam az ágyába, mindig is ezt szerettem volna csinálni, de most már nem nézett engem butának.

*Pár nap múlva*
Nehezen aludtam el, így mikor reggel felkeltem már majdnem dél volt. Finom kávé illatot éreztem ezért lementem a konyhába, megláttam, ahogyan Minho finom kávét kortyolgat.
- Kávét! Kávét nekem is! –mondtam, majd csücsörítettem.
- Ne csücsöríts, mert rossz véged lesz!
- Na és mégis mi rossz vége lehet annak, hogy csücsörítek? –kérdeztem és tovább csücsörítettem. Majd amikor újra belekortyolt a kávéba én meglöktem a kezét, majd futásnak eredtem és az óriás békám mögé bújtam. Később sajnálattal vettem tudomást róla, hogy nem öntötte le magát. Hallottam, ahogy leteszi a bögre kávét az asztalra és elindul felém. Elvette előlem a békát, magához húzott és szorosan megölelt. Ajkaink csak pár milliméterre voltak egymástól.
- Megmutassam milyen vége lesz?
- Na milyen? Talán megnyalod az orrom? –megcsíptem az oldalát majd kibontakoztam az öleléséből és elszaladtam meginni a maradék kávét.
Amíg ittam a megmaradt kávét ő mögém sétált, majd amikor végeztem a kávéval megfogta a kezemben lévő poharat és letette a pultra. Megszagolta a nyakamat, én pedig csak ledermedve és félig elolvadva álltam ott. Majd adott egy óvatos puszit a nyakamra.
- Ne-nem kérsz valamit esetleg? –kérdeztem zavartan a gondolataimból feleszmélve, miután elugrottam előle.
Elém sétált, majd megszólalt:
- Hát lenne valami, amit megkóstolnék..  –jelentette ki, majd az ajkaimra nézett, majd a tekintetemet kereste, majd felvonta a jobb szemöldökét.
- Van valami a számon? –tettem a hülyét, mintha nem tudtam volna, mire megy ki ez az egész.
Hihetetlen gyorsasággal gondolatok tömkelege futott át az agyamon. Majd megölelt ismételten.
- Nem sokára lesz.
- És mennyi idő az a nemsokára? Kicsit éhes vagyok. –mosolyogtam, mert nem tudtam mit tervez.
Ekkor a jobb kezét felcsúsztatta a tarkómra, míg a ballal megfogta a derekamat és megpróbált megcsókolni. Mire szorosan behunytam a szemem és adtam a szájára egy puszit, hogy gonoszkodjak. Elmosolyodott. Istenem az az angyali mosoly.
- Hát csak egy puszit érdemlek? –kérdezte, mire adtam egy másik puszit is neki.
- Megérdemelsz te kettőt is –mire széles mosoly húzódott az arcomra, imádtam vele így szórakozni.
- Hát én.. –kezdte, majd megpuszilta az alsó ajkamat, finoman megnyalta majd gyengéden beleharapott. -.. valami ilyesmire gondoltam.
Megtettem vele ugyanazt, amit ő tett velem, ajhh… milyen gonosz is vagyok.
- Szóval erre gondoltál? –kérdeztem csintalanul, majd elindultam a szobámba tévézni.
Hallottam, ahogyan feljön a lépcsőn.  Ajajj, most kapok! Futott át a gondolat az agyamon. Leült a bal oldalamra majd a jobb kezemnél fogva finoman félig magára húzott. Majd bal kezével ismételten a derekamat fogta és a jobb kezével beletúrt a hajamba, mert megfogta a tarkóm.